A magyar óriásnyúlról
"A történeti kutatások folytatása sem elhanyagolható feladat.
Vannak rejtélyes dolgok még a régi háziállatfajtáink múltjában ."
(Bodó Imre - Régi magyar háziállatfajtáink)
A nyúltartók és –tenyésztők többsége úgy tudja, hogy a magyar óriásnyúl a belga-, helyesebben flamand óriásnyúltól származik. Ez nagy valószínűséggel igaz is, de ezzel az egyszerű kijelentéssel közel fél évszázadot ugrottunk át, és egy olyan évszázad másik felébe csöppentünk bele, mely állandó vitát és egy csomó kérdőjelet hagyott maga után.
2008-tól napjainkig igen komoly kutatómunkát végzett, és végez Egyesületünk pár tagja. Munkájuk eredménye réseket tölt be a múltban, és válaszokat ad több kérdésre.
Kik, és mikor tenyésztették ki?; Milyen színváltozatai vannak?; Vannak-e, fellelhető-e magyar óriásnyúllal kapcsolatos szakirodalmak?; Melyik az igazi magyar óriásnyúl? Stb.
Ezekre – és több más egyéb – kérdésekre válaszokat tud adni Egyesületünk.
Válaszokat fog találni ebben az évben megjelenő kiadványainkban is.
Idén, sorozatban 4(!), a feledés homályába veszett szakkönyvvel szeretnénk a magyar nyulász-társadalmat meglepni.
Ízelítőül összeállítottunk a régmúlt kiadványok, szakkönyvek segítségével egy rövid fajtatörténetet.
Kellemes olvasást kívánunk!
A Magyar óriásnyúl története
1900-as évek eleje
Andrássovich Géza m. kir. gazdasági főtanácsos az akkori nyúltenyésztés fáradhatatlan híve, báró Lipthay Frigyesné – sz. Lázár Bors Margit grófnő – lovrini(ma Románia területe) házinyúltelepén meglátta azt a belga nyulat, amely akkor eltért a német felfogástól.
1920-as, 30-as évek
Magyar Belga néven elterjedt az országban.
Az I. világháború után megfogyatkozott a létszáma.
1930-as évek közepe és vége
Az I. világháború után két nyúltenyésztő, név szerint a székesfehérvári Dr. Viniczay László, és a szegedi Major Ákos, példaképűk, Andrássovich Géza eredményén felbuzdulva nekiálltak a munka folytatásának. Egymásról nem tudva, függetlenül munkálkodtak. Viniczay a világháború után megfogyatkozott kevés számú ún. magyar belgákat az újonnan behozott német óriásnyulakkal keresztezte.
1930-as évek közepe és vége
Major Ákos, Szegeden, Németországból behozott 15 óriásnyulat keresztezte a hazánkban megtalálható közönséges istállónyulakkal.
1941-1942
A tenyésztők a magyar tájfajta, magyar óriás elnevezést kezdik használni.
1950-es évek
Magyar Belgák kerültek Gödöllőre. Kisebb testre/5kg/ szelektált Magyar Belgákat Anghi Csaba magyar vadasnak és magyar vasderesnek keresztelte el.
1960-as évek eleje
Tenyésztők ragaszkodnak a magyar óriás elnevezéshez. Népszerűsége növekedni kezdett.
1960-as évek, 1970-es évek eleje
A magyar óriásnyulak száma ekkor volt a legtöbb az országban. Több száz(!) regisztrált egyesületi tag tenyésztett magyar óriásnyulat, nagy sikerekkel.
1960-as évek közepe
Külföldről behozott intenzív fajták veszélyeztették a magyar
óriásnyúl fennmaradását.
1970-es évek vége
Hazánkban a magyar óriásnyulak létszáma drasztikusan csökken.
1980-as évek első fele
A magyar óriásnyúl fajtamegmentéseként új fajtastandard megalkotása.
1980-as évek vége
Magyar óriásnyulak szinte alig szerepelnek kiállításokon.
A fajta „gazdátlan” lett.
1990-as évek
Elszórtan az országban tartják őket. A tenyésztők egymásról sem tudnak.
1990-es évek vége, 2000-es évek eleje
A tartók kezdik felélni géntartalékaikat. Többen más óriás fajtákat vásárolnak vérfrissítésre.
2008
Az 1984-es fajtastandard szerint meghatározott magyar óriásnyúl állománya elérte a fajta történetében a legkritikusabb egyedlétszámot. Anyaállat-egyedei 100(!) alá csökkentek!
2008 nyara, ősze
Információs-hálózat létrehozása a magyar óriásnyúlfajta tartói között. Állatok kihelyezése, cseréje/vérfrissítés/.
Fajtatörténeti kutatómunka kezdete.
2009
Magyar óriásnyúl tartók, -tenyésztők felkutatása.
Kutatómunka kiterjesztése. Állandó kapcsolattartások, gyűlések, országjárások.
Magyar óriásnyúl egyedlétszámának növekedése.
2009-es év vége, 2010 eleje
A Magyar Óriásnyúl-tenyésztők Országos Egyesületének megalapítása.
Cél: a Magyar óriásnyúl fenntartása, elterjesztése, tenyésztése.
tenyésztőink
